Belvárosi képek
 |
|
 
|
 
|
|
|
|
1277. István bíró
Sopron első név szerint ismert bírája, aki először nyilvánította ki a település hűségét a magyar királyhoz, melynek köszönhetően elnyerte a szabad királyi város rangot.
1273-ban Ottokár cseh király, egyben osztrák herceg be akart vonulni Sopronba, de a város ezt megakadályozta. Nagy árat fizetett hűségéért, mert a csellel elrabolt elöljárók gyerekeit - a város döntésének következtében - feláldozták. 1277-ben IV. László magyar király a városba érkezésekor a várost hűségéért szabad királyi város rangra emelte.
1921. Thurner Mihály polgármester
Sopronyi-Thurner Mihály 1918. és 1941. között töltötte be a polgármesteri tisztséget, így a népszavazás elõkészületeiben is érdemeket szerzett. Beiktatásának kezdetétõl hangoztatta céljait: „ Tisztségemben csak a város érdeke és az igazság fog vezetni. Mindenkinek vallási és politikai meggyőződését tiszteletben fogom tartani."
Az 1930-as évek elején városa iránti szeretete és tisztelete jeléül felvette a Sopronyi elõnevet.
1989. Szabadságot szimbolizáló nőalak
Kezében a vasfüggöny egy darabjával, az 1989-es határnyitás emlékére.
Páneurópai Piknik megemlékezések
> Páneurópai Piknik
Az 1989. évi határáttörés helyszínén, Sopronpusztán, minden év augusztus 19-én megrendezik az európai népek találkozóját. Az akkori események indították el a Berlini Fal lebontását és Németország újraegyesítését. A vasfüggöny lebontását és a határok nélküli, közös Európa eszméjét népszerűsítő rendezvényt kiemelt évfordulók alkalmával Európa koncert zárja le, melynek helyszínéül a Fertőrákosi Barlangszínház szolgál. A Kőfejtő területén a "vasfüggöny" egy darabját jelképező fémplasztika - Gabriela von Habsburg munkája -, mint egy felkiáltójel a megtörtént események tanulságára hívja fel a figyelmet.
|
A leghűségesebb város, Civitas Fidelissima
Díszkút a leghűségesebb városnak
A város történetének sorsfordító eseményeit a díszkút három egészalakos bronzfigurája jelképezi. Az 1277-es városalapítást és az 1921-es népszavazást egy-egy férfialak, az 1989-es határnyitást pedig egy nőalak jeleníti meg.
 |
A Díszkút alakjai:
 |
Sopron első név szerint ismert bírája, aki először nyilvánította ki a település hűségét a magyar királyhoz, melynek köszönhetően elnyerte a szabad királyi város rangot.
1273-ban Ottokár cseh király, egyben osztrák herceg be akart vonulni Sopronba, de a város ezt megakadályozta. Nagy árat fizetett hűségéért, mert a csellel elrabolt elöljárók gyerekeit - a város döntésének következtében - feláldozták. 1277-ben IV. László magyar király a városba érkezésekor a várost hűségéért szabad királyi város rangra emelte.
1921. Thurner Mihály polgármester
Sopronyi-Thurner Mihály 1918. és 1941. között töltötte be a polgármesteri tisztséget, így a népszavazás elõkészületeiben is érdemeket szerzett. Beiktatásának kezdetétõl hangoztatta céljait: „ Tisztségemben csak a város érdeke és az igazság fog vezetni. Mindenkinek vallási és politikai meggyőződését tiszteletben fogom tartani."
Az 1930-as évek elején városa iránti szeretete és tisztelete jeléül felvette a Sopronyi elõnevet.
1989. Szabadságot szimbolizáló nőalak
Kezében a vasfüggöny egy darabjával, az 1989-es határnyitás emlékére.
Páneurópai Piknik megemlékezések
> Páneurópai Piknik
Az 1989. évi határáttörés helyszínén, Sopronpusztán, minden év augusztus 19-én megrendezik az európai népek találkozóját. Az akkori események indították el a Berlini Fal lebontását és Németország újraegyesítését. A vasfüggöny lebontását és a határok nélküli, közös Európa eszméjét népszerűsítő rendezvényt kiemelt évfordulók alkalmával Európa koncert zárja le, melynek helyszínéül a Fertőrákosi Barlangszínház szolgál. A Kőfejtő területén a "vasfüggöny" egy darabját jelképező fémplasztika - Gabriela von Habsburg munkája -, mint egy felkiáltójel a megtörtént események tanulságára hívja fel a figyelmet.
