Nyomtatás

Pusztacsalád

_0001B_2.jpg
A krónikák szerint 1257-ben erősítette meg IV. Béla király a Család nevű birtok adományozását hősi erénye jutalmául Bertrand nagymartoni comesnek. A Család név 3 falu, a mai Pusztacsalád, Csapod és Hövej együttes neve volt. A birtok a soproni határvidéken, a szolgagyőri várhoz tartozott Lövő, Nemeskér, Ság, Muzsaj és Czirák között feküdt. Az első település dombon volt, az árvizek nem öntötték el és a domb alatt elfolyó – családi, vagy más néven Berek patak – a mai nevén Kardos ér valamelyest biztonságot is nyújtott. Mivel Bertrand fiú utód nélkül halt meg, birtokait leányai örökölték. Nagy Martoni Bertalan kisebbik lánya 1284-ben III. Oslhoz ment feleségül, aki a két Családot – a mai Pusztacsaládot és Csapodot kapta nászajándékul. A falu jelenlegi nevén 1461. március 8-án kelt oklevélben szerepel először. 1529-ben a török feldúlta Sopron megyét, aki nem tudta magát idejében bevetni az erdőségekbe, azt vagy elpusztították, vagy elhurcolták. A pusztacsaládiak a Nagyerdő rengetegében találtak menedéket. A Nagyerdő közepén kialakított irtásfalu lakói máskor is kihasználták az erdő közelségét. A gyenge minőségű szántóföld csak szűkös megélhetést biztosított.

A környező erdőkben nagymértékű állat_0001A_PICT0250.jpgtenyésztés bontakozott ki. Egész Sopron megye területéről adtak bérbe hizlalásra állatokat. Nádasdy Tamás 1540-ben teremtette meg az első urasági majorokat. A földek művelését a béresek mellett a jobbágyok robotmunkával végezték. Az 1700-as évek elején Család már Festetics birtok. Festetics Pál saját költségén építtette a templomot, amit fia, Kristóf később fatoronnyal bővíttetett. 1858-ban Festetics Taszilótól vásárolta meg a Sághi uradalomhoz tartozó Pusztacsaládot gróf Széchenyi István és felesége Ödön fia számára. Mindössze 16 évig volt széchenyi tulajdonban a község. Ez elég volt ahhoz, hogy a családtagok felfigyeljenek erre az úgymond legeldugottabb, erdővel körülvett településre. Széchenyi Istvánnak 1860. április 8-án bekövetkezett halála után fiai elhatározták, hogy még a temetés évében Pusztacsalád főterén Szent Istvánnak, a honalapító nagy királynak emelnek szobrot édesapjuk emlékére. A szükséges pénzt a megye lakóinak adakozásából teremtették elő. A szobor elkészítője, Höller György soproni kőfaragó Szent István szobrán Széchenyi István arcvonásait örökítette meg. A szobrot a két nagy magyarnak, I. István királynak és Széchenyi Istvánnak emelte a soha el nem évülő hódolat és kegyelet. Széchenyi Ödön birtokait Eidlitz Mórnak adta el, majd a Danassy család következett. A családtag Danassy Janka a templomot a falu közepére tervezte újjá építeni, de 1884-ben vasúti szerencsétlenség áldozata lett. Emlékét a tervezett templom helyén, a falu közepén álló krisztus kereszt őrzi, talapzatán a Szűzanya domborművével. Danassyak után Heller Richard lett a földbirtokos, aki az erdőt egészen Gizella majorig írtatta ki. A kitermelt fáért kapott pénzből építtette fel a kastélyt 1890-ben. A kastélyt birtokkal együtt 1893-ban a Hódmezővásárhelyről származó Újhelyi Lipót vette meg. Az 1895. évi gazda Czimtár Pusztacsaládon két földbirtokost sorol fel: Podmaniczky Lászlóné báróné szolgagyőri és Újhelyi Lipót. Lipót fia, József Amerikából hozatott hat darab kévekötő aratógépet, amely az aratás nehéz, fáradságos munkáját némileg megkönnyítette.

_0001C_faluk-079.jpg1890 és 1900 között óriási építkezés folyt a faluban. Először megépült a kastély, majd 1897-ben kezdődött a megrongált templom bővítéssel, toronyépítéssel egybekötött renoválása. Az új templom építési költségét 4600 koronában alkudták ki az építővel, melyből 100 koronát Újhelyi saját pénztárcájából fizetett ki. A templom szentelés napja 1898. február 13-a volt. Ugyanebben az évben zajlott a községet is érintő Fertő vidéki helyi érdekű vasút, a GYSEV építése. A vasútépítés érdekességét a munkában résztvevők sokfélesége jelentette: a sínek lefektetését a tótok, a kavics kibányászásában a szerbek, a híd építését pedig németek végezték. A megépült vasútvonalon a forgalom 1897. december 19-én indult meg. 1898. április 4-én reggel fél hatkor kigyulladt az iskola. A tűz átterjedt a szomszédos kovács lakásra és műhelyre is. Június 20-án kezdték el az iskola építési munkálatait, október 24-én megkezdődött benne a tanítás. A gyerekek vidáman jártak az új iskolába, melynek felszerelése 4 térkép és 40 darab szemléltetőkép volt. 1906. október 9-én leégett a major. A község az urasági épülethez szükséges anyagot minden felszólítás nélkül ingyen fuvarozta, ezért Újhelyi József viszonzásul 2000 koronát ajánlott fel a templomnak új orgona vásárlására. 1921-ben a Fő utcai pajta sor nagy része égett le. Az 1930–1934-es években a tűzesetek száma megszaporodott. Nem egy esetben állt fenn a szándékosság sem. Így váltak emlékké a kontyos házak és a zsuppal fedett házakat is felváltották a piros cseréptetős épületek.

A XX. század nagy tragédiái az I. és II. világháború. Az I. világháborúban 83 férj, édesapa harcolt a különböző frontokon. 33 pusztacsaládi vesztette életét, halt hősi halált hazájáért. A 33 hős e kis községből nagy áldozatot jelentett. A II. világháború borzalmait 1945. nagycsütörtökén élték át a falubeliek. A németek felgyújtották az iskolát, a magtár épületét, a patakon át Csapod felé vezető út hídját felrobbantották, a vasúti hidat megrongálták. A II. világháború 23 pusztacsaládi életét követelte. A csatamező viharai után találjanak megnyugvást az égi mezők békéjében. Pusztacsalád lakossága a háború előtt 655, a háború után 630 fő volt. 1959-ben megalakult a Hajnal csillag Tsz. 1960-ban vezették be a faluba a villanyt, mely óriási fejlődést jelentett a petróleum lámpához viszonyítva. 1970-ben a község lakóinak száma 466 fő. 1972-ben megtörtént az iskola körzetesítése: a felső tagozatos diákok az iváni iskolában ismerkednek a tudományok alapjaival. Napjaink iskolabezárási gondjai elkerülték a községet. Lehet, hogy az akkori szülők ezt nehezen élték meg, de a ma iskolába járó tanulók szülei is már az iváni általános iskolában tanultak. Iskolai ünnepélyek, szülői értekezletek alkalmat adnak a baráti találkozásokhoz és emlékezésekhez. 1979-ben megszüntették a Fertőszentmiklós–Celldömölk között közlekedő vasutat. Vele párhuzamosan indult meg az autóbusz közlekedés, amely minden irányba szállítja az utazni kívánó embereket. 2004-ben bezárt a posta. Mobil posta hozza, viszi a küldeményeket. A modernizációra, reformokra hivatkozva sajnos a kis településeken élő emberek jogai csorbulnak az előbb említett negatív változtatásokkal.

Nevezetességek:



2008. július 18. / Települések