Nyolcvanéves a Hűségkapu
A magyar filmhíradó így tudósított a 243. számában Sopronról: „Sopron a „leghűségesebb város” felavatta a népszavazás emlékére emelt „Hűség Kapu”-t.
A Soproni Hírlap pedig így fogalmazott: 1928. október 14-én hűvös vasárnap, nemzeti zászlók lengtek a házakon. Tizenkét óra tájban zugó éljenzés! A miniszterelnök és kísérete, illetve a városi tanács tagjai a tűztorony elé érnek és elfoglalják helyeiket. A díszemelvényen gróf Bethlen István miniszterelnök mellett látható volt: Klebesberg Kunó vallás-és közoktatásügyi miniszter, Herrmann Miksa kereskedelmi miniszter, Zsitvay Tibor, az országgyűlés elnöke, Széchenyi Bertalan a felsőház elnöke.
Az új emlékmű előtt a Thurner Mihály polgármester és a városi tanács tagjai, valamint a díszmagyarba öltözött Simon Elemér főispánnal, míg a Stornó-ház elé felépített pódiumon a díszközgyűlés vendégei és a népszavazáson részt vett környékbeli települések képviselői foglaltak helyet. Az ünnepségen jelen voltak az alkotók is, ígyKisfaludy-Stróbl Zsigmond szobrászművész és Hikisch Rudolf műépítész. Az emlékmű felavatása ünnepi díszközgyűlés keretében történt, melyet Simon Elemér főispán nyitott meg. A díszközgyűlés keretében Bethlen István miniszterelnök átvette a honatyáktól a díszpolgári címet tanúsító oklevelét is.
Simon Elemér főispán „megkapóan meleg és mélyen átérzett” beszédében kiemelte:
„A hűségkapu a város dicsőségét hirdeti. Városunk legszebb büszkesége azonban az a kitüntetés, amelyet most a nemzet hálája juttatott nekünk, és amely az 1922. évi XXIX. Törvénycikkben lett az ország törvénytárába beiktatva. E törvény kimondja, hogy a magyar állam a város területén e történelmi esemény jelentőségéhez méltó emlékművet állíttat fel. Ez emlékmű elkészült és ide az ősi várostorony átjárója fölé lett, mint hűségkapu elhelyezve.”
Majd Thurner Mihály polgármester beszéde következett:
„A mögöttem magasba nyúló ősi torony a történeti múlt homályától a jelen kor világosságáig öreg szemmel sokat látott. Ha vászonra vethetné meglátásait, eleven képekben tárulna elénk Sopron dicső múltja. Itt áll az öreg torony, mint a történet igaz, szavahihető, rendíthetetlen tanuja; áll azon az alapon, amelyet még a római legionáriusok raktak le. Lábát az árpádok harcosai ruházták, köntösét Mátyás iparművészei szabták, és süvegét a barokk mesterektől vette.”
Majd méltatta Bethlen István miniszterelnök szerepét a népszavazásban, aki ezt követően egyszerű közvetlenséggel mondta el a díszpolgári oklevelet átvevő nagyjelentőségű beszédét:
„Eljöttem az Önök körébe, hogy részt vegyek a mai napon ezen a lélekemelő ünnepen. És meghajtsam ebből az alkalomból az ország zászlaját Sopron polgárainak honfiai hűsége előtt.
Igen is szükség volt önfeláldozó, férfias akcióra, mert a hazát nem szavakkal, hanem tettekkel mentik meg.
Eljöttem azért, hogy abban a nehéz sorsban, amelyben Sopron városa és annak lakói ma vannak a nyugatmagyarországi területek elcsatolása folytán, - kijelentsem a magyar kormány közreműködési készségét abban az irányban, hogy segítségére siessen ennek a városnak szorongatott helyzetében, gazdasági érdekében.”
Ezt követően a lelkesen éljenző tömeg a Kaszinóig kísérte a miniszterelnököt és kíséretét, ahol banketet tartottak, melyen Bethlen István gróf elmondotta a Széchenyi Bertalan által ajándékozott hűségserleg avató beszédét.
A miniszterelnök kevéssel négy óra előtt hagyta el a társaságot és autón Budapestre utazott. Klebelsberg gróf és Herrman Miksa miniszterek és az ünneplő vendégek az 5 órai sínautóval hagyták el Sopront.
Az emlékmű leírása
A soproni népszavazás emlékének törvénybeiktatásáról szóló 1922. évi XXIX. törvénycikk 2. paragrafusában az országgyűlés elrendelte, hogy a népszavazás emlékét, egy „a történelmi esemény jelentőségéhez méltó emlékmű”-vel örökítették meg. A Hűség-kapu Kisfaludy-Stróbl Zsigmond szobrászművész és Hikisch Rudolf műépítész alkotása. A szoborcsoport középpontjában Hungaria alakja- a fején a magyar Szentkoronával -, aki ülve fogadja a német és a magyar anyanyelvű soproni polgárok hódolatát, illetve másképpen magához gyűjti Sopron hűséges fiait. Hungária jobb kezében a város címere van, míg baljában a magyar címer látható. Hungaria Magyarországot jelképezi és a szoborcsoport alakjai kifejezésre juttatják a soproni magyar és német ajkúak, a különféle vallásúak hűséges ragaszkodását a magyar hazához.
| Az 1922. évi XXIX. Törvénycikk a soproni népszavazás emlékének törvénybeiktatásáról A soproni népszavazási terület lakossága, amidőn válságos időkben az állami hovatartozás iránti hajlandósága próbára tétetett, a megtartott népszavazáson nyelvi és faji különbség nélkül az ezeréves magyar államhoz való tántoríthatatlan hűségéről tett bizonyságot. A hűséges ragaszkodás e megnyilatkozása a haza minden fiában megerősítette a boldogabb jövő bekövetkezésébe és az isteni igazság örök diadalába vetett reménységét. Midőn a törvényhozás a soproni népszavazási terület lakosainak államhűségét - melyről mindenkor meg volt győződve -, szeretetével viszonozza, a népszavazás emlékét a következőkben örökíti meg: 1. A soproni népszavazási terület lakosságának a magyar állam iránt tanúsított tántoríthatatlan hűségét örök emlékezetül törvénybe iktatja. 2. Elhatározza, hogy a népszavazás emlékének megörökítésére Sopron sz. kir. város területén e történelmi esemény jelentőségéhez méltó emlékmű állítassék fel. 3. Sopron sz. kir. város címere a "civitas fidelissima" jeligével egészíttetik ki. 4. E törvény kihirdetése után azonnal életbe lép és végrehajtásával a minisztérium bizatik meg.” A népszavazás eredménye: Magyarországra esett a szavazatok 65,1 %-a, Ausztriára 34,9 %-a, Sopronban: 72,75 %.
|
Brummer Krisztián