|

Helytörténeti kiállítás

Nyitva tartás:

Január-március: kedd-vasárnap 10-16 óráig

Április-október: kedd-vasárnap 10-18 óráig

November: kedd-vasárnap 10-14 óráig
December: kedd-vasárnap 10-16 óráig
Szünnap: Hétfő

Jegyárak:

Felnőtt- 700,- Ft

Nyugdíjas, diák: 350,- Ft

Az állandó helytörténeti kiállítás Sopron város és az egykori Sopron megye történetét mutatja be a XVII.-XX. században, végigkövetve a mindennapok világát, az életmód és a divat változását.

Az 1867 óta gyűjtött történelmi emlékek, dokumentumok hiteles anyagai a közben eltelt időt illusztrálják, melyek gondos áttanulmányozásával Sopron és környéke eseményekben, fejlődésekben és megtorpanásokban gazdag története tárul a látogatók elé.

A XVII. századi teremben a maga nemében egyedülálló, ún. Stark-féle virginálkönyv alapján készített zenei CD számai csendülnek fel. Sopron egyik fénykora Lackner Kristóf városvezetői tevékenységének idejére esett, melyet a humanista eszmeiség térhódítása is meghatározott. A látogatók közelebbről is megismerkedhetnek egy XVII. századi női viselet-rekonstrukcióval, továbbá egy korabeli sodronying részletéről készített másolattal is.

A soproni céhek a XVI-XVII. században élték virágkorukat, ezt bizonyítják a kiállításban elhelyezett céhes emlékek, céhládák is. A XVIII–XIX. század fordulóját bemutató teremben korabeli mérőeszközöket vehetnek kezükbe a látogatók és hasonlíthatják őket össze a manapság használatos metrikus mértékekkel. A XIX. századi szoba előterében elhelyezett fotóberendezéssel a látogatók korhű háttér előtt készíthetnek magukról fényképeket, melyeket elektronikus úton továbbíthatnak saját vagy ismerőseik címére. Szintén a zenei, hangulati aláfestést szolgálja a város XIX. századi múltját bemutató teremben a Liszt Ferenc gyermekkori tanuló-zongorája mellett felhangzó zenei szólam.

Az I. világháború után Magyarország több részét elcsatolták. A soproniak  és az ország sok részéről idesereglettek ellenállása révén sikerült kiharcolni, hogy népszavazást rendezzenek Sopronban. A kiállításban többek közt megtekinthető a szavazóláda a kétféle színű szavazócédulákkal. Ezen a népszavazáson a velencei jegyzőkönyv értelmében 1921. december 14-e és 16-a között Sopron és környékének lakossága döntötte el, hogy Magyarországhoz vagy Ausztriához tartozzon-e.

A 20. század a kép és a mozgókép évszázada volt, ezért az utolsó szobában a város és környéke legfontosabb képi, filmes dokumentumai is bemutatásra kerülnek. Ezek között olyan kuriózumok is vannak, mint az 1921-es népszavazásról készült korabeli filmfelvétel, a két háború közötti filmhíradók, illetve az 1956-os forradalom idején a BBC által forgatott filmbeszámoló.

A II. világháború után két táborra szakadt a világ. A szovjet csapatok megszállták Magyarországot. A nemkívánatos eszmék beszivárgását és Magyarország lakóinak kivándorlását akarták megakadályozni az ún. vasfüggöny kiépítésével, amely egészen 1989-ig működött. 1989. augusztus 19-én a Páneurópai Piknik keretében megnyitották a határt Sopronpuszta és St. Margarethen között, így közel 35 év után újra szabaddá vált az út Ausztria felé.

A kiállítás szervesen illeszkedik a múzeum épületének építészeti stílusához és környezetéhez. Néhol az épület külső környezete is „megszólal”, szerepet kap a látványban. Így van ez a 17. századot illusztráló teremben, ahol az ablakon át látható belső városfal képe kíséri a mondanivalót. A 19. századi teremben a körerkély az akkoriban épült városházépület látványát „engedi be” a térbe.

Liszt Ferenc többször adott hangversenyt Sopronban, e témakör emlékei között megtalálható annak a hangversenynek a plakátja, melynek meghallgatására Petőfi kiszökött a kaszárnyából.

A Csatkai Endre emlékszoba, a helytörténeti munka legnagyobb alakjának, a Kossuth-díjas művészettörténésznek állít emléket.

A kiállításhoz „Határtalan történet Sopronból” címmel múzeumpedagógia foglalkoztató füzet készült 9-13 évesek számára. A felnőtt korosztályt a „Határtalan történet. Sopron és környéke a koraújkortól napjainkig” című vezetőfüzet kalauzolja.