|

Pékmúzeum

Nyitva tartás:

Április-szeptember: előzetes bejelentkezés alapján 14-18 óráig

Október-március: zárva

Szünnap: Hétfő

A külvárosi területeket, melyeket az idők során szintén várfalak védték, őstermelő gazdapolgárok és kézművesek népesítették be. A Balfi, Bécsi, Fövényverem és Halász utcán sétálva érezni lehet a hajdanvolt gazda negyed egyedi hangulatát. A pékmesterség legrégebbi épületében kapott helyet a Pékmúzeum, amelyre az épület homlokzatán elhelyezett perecet törő oroszlánok egykori kőcímere is utal. 1686-1970-ig a ház tulajdonosai pékek voltak, majd a város a berendezések helyszínen történő megtartásával megnyitotta ezt a kiállítást.

A pékház jobb oldali szárnyában helyezkedik el maga a pékség. A tüzelőhelyiségben a hatalmas kemence látható, a sütőszobában dagasztóteknő, kelesztő ládák, szakajtók állnak készen a szinte azonnali munkakezdésre. A hajdani lisztraktárat a XIX. század végén - a vasárnapi séta és a délutáni beszélgetés kívánalmainak megfelelően - cukrászműhellyé alakítottak át. Az éjszakai munka rövid pihenői alatt sem mehetett messze a mester a műhelytől, ezért egy kis szunyókálásra külön deszkakamrát választottak le. Az utcai szoba volt a kenyérbolt, ezt később kettéosztva cukrászdát alakítottak ki, melynek berendezései szintén eredetiek. A pékcsalád lakásába a boltozatos kapubejárattól jobbra lehet bejutni, bútorzata a XIX. század végi iparos-gazdapolgár család életmódját, lakáskultúráját mutatja be.

A mesteremberek mindig rendelkeztek pár négyszögöl szőlővel és kereset kiegészítésként borméréssel is foglalkoztak, erre utal a kapubejárat alatt a kecskelábú asztal és a hosszú padok.

A soproni Pék-ház ünnepélyes keretek között, 1975. június 8-án nyílt meg, amikor is a Soproni Kenyérgyár igazgatójának jóvoltából kiflivel és pereccel fogadta az első látogatókat.