Megalakult
a Páneurópai Piknik '89 Alapítvány
Több
mint 8 éve, 1989. augusztus 19-én tízezernél
is többen ünnepelték egy rögtönzött sopronpusztai
színpad elõtt a "vasfüggöny"
lebontását, és az e napon Szentmargitbánya
(St.Margar ethen) és Sopronpuszta között, a régi
pozsonyi úton 45 éve nem használt határátkelõ
ideiglenes
megnyitását. A vidéken elsõként
akcióegységbe, a Soproni Ellenzéki Kerekasztalba tömör
ült helyi ellenzéki szervezetek (a Fidesz, az FKGP, az MDF
és az SZDSZ soproni csoportjai) a debreceni MDF, a "keleti blokk"
országaiból érkezett fiatalokból álló
"Sorsközösség '89 Tábor", és a dr.
Habsburg Ottó nevével fémjelzett Páneurópa
Unió ötletéhez csatlakozva szervezte meg a határnyitással
egybekötött nagyszabású népünnepélyt.
A
Páneurópai
Piknik azonban végül attól a nem várt - s
mint késõbb kiderült: világtörténelmi
jelentõségû - eseménytõl vált
híressé, hogy a meghívott diplomáciai testületek,
a nagyszámú nyuga ti tévétársaság
és hírügynökség jelenlétét
"kihasználva" mintegy 660 NDK-állampolgár tört
át - a magyar határõrök humánus hozzáállásától
kísérten - Ausztriába.
Ez
az esemény vezetett el ahhoz, hogy a magyarországi ideiglenes
menekülttáborokban összegyûlt, hazájukba
visszatérni nem kívánó 60 ezernél is
több keletnémet állampolgár végül
a Németh-kormány döntése értelmében
1989. szeptember 10-én éjfélkor szabadon
nyugatra távozhatott. S nem kellett 3 hónap sem hozzá,
hogy Berlinben is ledõljön
a rettegett-gyûlölt fal...
Nem
véletlen, hogy több német politikus is úgy nyilatkozott
késõbb (pl. Lothar
de Maiziere, az utolsó keletnémet miniszterelnök),
hogy "a berlini fal ledöntése Sopronban kezdõdött"
. Hasonlóképpen vélekedett Helmut
Kohl kancellár, aki a két Németország 1990-es
egyesítése elõtt kijelentette: "A Brandenburgi Kapu
alatti föld: magyar föld".
Az
1990-tõl 1997-ig eltelt idõben aztán az évfordulós
megemlékezések kapcsán az egykori szervezõk
kénytelenek voltak szembesülni azzal, hogy mindegyik kormánykurzus
a maga érdekei, szájíze szerint próbál
politikai tõkét kovácsolni a Piknikbõl. 1994-ig
az Antall-kormány (rendszeresen "elfeledvén" megemlíteni
a szervezésben oroszlánrészt vállaló
SZDSZ-t...) a "vasfüggöny" 1989. májusi bontásának
és a szeptember 10-i határnyitásnak jelentõségét
igyekezett kisebbíteni a Piknik szerepének hangsúlyozásával.
1994-tõl
pedig a Horn-kabinet próbálta csökkenteni a két
Németország egyesüléséhez vezetõ
folyamatban a Páneurópai Piknik "katalizátor-szerepét".
Közben az egyre inkább Habsburg családi érdekeltséggé
váló - politikailag amúgy súlytalan - Páneurópa
Unió sem mulasztotta el megalkotni a Piknik Páneurópa
Uniós "olvasatát".
Így
érkezett el 1997 tavasza, amikor - a városvezetés
legnagyobb örömére és meglepetésére
- Japánból érkezett többtucat cseresznyefa-csemete
az egykori határáttörés színhelyén
létesült emlékparkba. Végül az - azóta
jórészt már nem politizáló - egykori
debreceni és soproni szervezõk a soproni önkormányzat
illetékeseivel, s jónéhány lelkes lokálpatriótával
összefogva elhatározták, hogy megõrizvén
az 1989-es Piknik dokumentumait, tárgyi emlékeit, magukra
vállalják az évfordulós megemlékezések
rendezését, a jelentõs történelmi, kulturális
örökség emlékének ápolását,
ill. ennek történész-konferenciákon valamint
dokumentumkötetben való feldolgozását. Elhatározásukban
megerõsítette õket a már részben általuk
szervezett 1997. augusztus 19-i Európa
Koncert, valamint az ezrek által látogatott dokumentum-kiállítás,
mely késõbb a bécsi Collegium
Hungaricumban is nagy sikert aratott.
Hosszas
elõkészítõ munka után április
5-én, a Pannonia Med Hotelben alakult meg a Páneurópai
Piknik '89 Alapítvány.
Az
összegyûlt alapító tagokat elõször
Szentkirály Zsolt levezetõ elnök köszöntötte,
majd dr. Fülöp József Sopron város alpolgármestere
méltatta az 1989-es esemény város- és világtörténeti
jelentõségét.
Dr.
Fülöp József alpolgármester köszöntötte
az alapítókat
Az
alpolgármester beszámolt arról is, hogy a soproni
képviselõ-testület rendkívüli ülésen
határozta el csatlakozását az Alapítványhoz,
melyhez vagyoni hozzájárulásként 100.000 Ft-ot
szavaztak meg a városatyák. Ezen túlmenõen
dr. Fülöp József ígéretet tett arra is,
hogy a város idén is többmillió forinttal fogja
támogatni az évfordulón megrendezésre kerülõ,
immár hagyományos Európa Koncertet, és a további
kulturális rendezvényeket. Az alpolgármester végül
arra kérte az egybegyûlteket, hogy egy perces néma
felállással emlékezzenek meg az egykori szervezõk
közül eltávozottakról, Komlós Andorról,
és dr. Õrs Félixrõl.
Shinobu-Itomi
Kósa asszony, a nemrég "Sopronért"-díjban
részesült népszerû "Sinike", aki a japán-magyar
kapcsolatokban, és a kialakítandó emlékpark
létesítésében, s a tavalyi Európa Koncert
szervezésében is vezetõ szerepet vállalt, boldogan
fogadta el az alapítók meghívását az
Alapítvány kuratóriumába.
Shinobu-Itomi
Kósa asszony
Ugyancsak
örömmel vállalta a kuratóriumi tagságot
Szokolay Sándor Kossuth-díjas zeneszerzõ. "A
zene nem ismer határokat" - idézte Kodály Zoltánt
Szokolay Sándor, ezért egy "határnyitó alapítványban
feltétlenül helye van egy zeneszerzõnek is" - mondotta.
Szokolay
Sándor szép szavakkal köszönte meg jelölését
a kuratóriumba
Az
Alapító Okiratot végül a jelenlévõ
22 "természetes személy" és 5 jogi személy
(Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata, St.
Margarethen /Szentmargitbánya/ önkormányzata, Fertõrákos
önkormányzata, a Tanulmányi Erdõgazdaság
Rt., valamint a Dental Pannonia Rt.) írta alá, létrehozva
ezzel a Páneurópai Piknik '89 Alapítványt.
Szavaznak
az alapító tagok
Az
alapító taggok által felajánlott összes
vagyoni hozzájárulás szinte forintra pontosan 1,5
millió Ft-ot tesz ki. Érdemes megemlíteni, hogy az
egykori szervezõk, védnökök körén túl
Németországból a témával foglalkozó
két muzeológus, és Szentmargitbánya ( St.Margarethen)
akkori osztrák polgármestere, Andrea Waha úr
is alapítóként jegyzi az Alapítványt.
Az
alakuló ülésen kilenc tagú kuratóriumot
választott a testület.
Elsõ
ülését tartja az Alapítvány kuratóriuma
Ennek
tagjai: Shinobu-Itomi Kósa asszony; Szokolay Sándor; dr.
Szilágyi László; Kóczán Zoltán
(Sopron város delegáltja); dr. Magas László;
dr. Rumpf János; Szentkirályi Zsolt; Filep Mária (Debrecen)
és Nagy László.
Dr.
Magas László, a kuratórium elnöke
A kuratórium
elnökének dr. Magas Lászlót, titkárának
Szentkirályi Zsoltot választották, a kincstárnoki
teendõket Nagy László látja el.
Dr.
Magas László az Alapítvány legközelebbi
teendõiként az alapítvány és a rendezvény
nevének levédését, a dokumentumokból
és tárgyi emlékekbõl egy állandó
városi kiállítás létrehozását
tûzte ki célul.
"Az
alapítvány pártsemleges szervezet, s ezt a kuratórium
összetétele is tükrözi. Így méltó
módon, kellõ odaadással tudja majd szervezni az ünnepi,
megemlékezõ rendezvényeket. Szeretnénk elérni,
hogy végre itthon is kivívja az 1989-es határáttörés,
a Piknik azt a megérdemelt rangot és megbecsülést,
amit külföldön. Elsõ kezdeményezéseink
között lesz az is, hogy megfelelõ fórumok - pl.
az Euórpa Parlament - felé indítványozzuk:
nyilvánítsák augusztus 19-ét 'Európa
Napjá'-nak" - mondotta dr. Magas László.
SZS
Fotó:
Németh Péter