datum+nevnap
| | |


Belvárosi képek
 
 
7 érv Sopron mellett - videó
 
 
Innováció Fidelissima - videó
 
 
Turisztikai Portál Önkormányzati Portál E-Ügyintézési Portál Társulás

továbbküldés e-mailben | nyomtatás

Hétköznapi csodák mestere

Május 21-én, életének hatvanadik évében elhunyt Kövesi György költő, színházi rendező és pantomimművész. A Hűség Városának ismert alakja, akiről tíz ember közül kilenc tudja, hogy ki jön vele szemben az úton, ha találkoznak a Templom utcában, ami a Civitas Pinceszínházat rejti, az ő, – most már egykori – birodalmát, amit fellelt, megtalált több évtizede, s a boltozatos pincéből, oszlopai között kialakította színházát, összetartotta amatőr társulatát, ami félig profi egyesületként működött, számos látogató érdeklődésével és szeretetével övezve.

Kövesi György tagja volt a Soproni Fiatalok Művészeti Kollégiumának, verseket írt, jelen volt a Hűség Városának irodalmi kiadványaiban, majd Nem álmodunk címmel verseskötete jelent meg 1994-ben. Utazásai során stúdiumot vett Béjar-tól Párizsban Grotowskitól Wroclawban. A Civitas Pinceszínház történetének kötetét 2009-ben mutatták be a balfi kultúrházban.

Kövesi György szerette a vizet, évtizedekkel ezelőtt együtt csobbantunk a Dunába Neszmély előtt, vagy a bacsófalvi tóba Selmecbányától északra.

Szerette a hegyeket, az alacsony és a magas Tátrát Hegyrónától Tátralomnicig, de bakancsaink sárosodtak a brassói, a gyergyói havasokban, a Hargitán, s az apai ősök szülőföldjén, Petrozsény bányadombjain.

A Pinceszínházat valóságosan a vállain hordozta. Írt és rendezett politikai kabarékat, irodalmi esteket, vidám és szomorújátékokat. A helybéli írókon, költőkön kívül vendége volt társulatának kocsmaszínházi esteken Ladányi Mihály, Bella István és más klasszikus vagabundok.

Kövesi György porait gyűjtik már, hogy öregkoribb vonzalma csúcsán, a Somló hegyen, ahol a szerelmes-nászutasok bora érik, megtörténjen szűk családi körben a végtisztesség. Himfi Benedek csúcson álló vára őrizte sokszor az itt táborozó Kövesi György éjjeli pihenő, s éber nappali, lelki álmát. Lentről a Bakony erdei susogtak altatózenét, Iszkázról néhai Nagy László költőfejedelem üzent.

Itt teszik messzi földről érkező szelek szárnyára Kövesi György maradék porát. Legyen neki könnyű a felhők alatti száguldás!

Bősze Balázs

 

2009. június 1. / Kultúra