|

Építéshatósági Osztály

Osztályvezető: Dr. Varga Józsefné

Cím: 9400 Sopron, Fő tér 5. II. emelet

Tel.: 99/515-171; Fax: 99/515-280

E-mail: epiteshatosag@sopron-ph.hu

Ügyfélfogadási idő:

hétfő: 13.30 – 17.00

szerda: 8.00 – 16.00

péntek: 8.00 – 12.00

Aktuális információk

Ügymenet leírások

Munkatársak és elérhetőségek

Ügyintézési területi beosztások

Letölthető nyomtatványok

Eljárási illetékek

Aktuális információk

A soproni építésügyi hatóság illetékességi területe 2008. augusztus 1-től kibővült

9 településsel: Ebergőc, Harka, Kópháza, Nagylózs, Pereszteg, Pinnye, Répceszemere,

Röjtökmuzsaj, Sopronkövesd.

A telekalakítási engedélyezéseket 2010. január 1-től nem az építésügyi hatóság, hanem a földhivatal végzi: Körzeti Földhivatal Sopron; 9400 Sopron, Új utca 26.; 9401 Pf. 35.

Az építésügyi engedélyezéseket érintő jelentős jogszabály változás történtek a 2009: évben:

• 2009. október 1-től új jogszabály szabályozza az építésügyi engedélyezési eljárásokat (193/2009. (IX. 15.) Korm. r.)
• 20010. január 1-től hatályos az építésügyi eljárásokról és a tervdokumentációról szóló 37/2007. sz. ÖTM r. módosítása.
• 2010. január 1-től hatályos az építési törvény (1997. évi LXXVIII. tv.) módosítása.
• 2009 október 1-től hatályos az OTÉK (253/1997. (XII. 20.) Korm. r.) módosítása.
• 2010. január 1-től hatályos a közigazgatási hatósági eljárásokról szóló törvény (2004. évi CXL t.) módosítása.

Az ügyintézéssel kapcsolatos legfőbb teendők:

1. Tekintse át az ügymenet-leírások közül azt, amelyik érdekli!

2. Keressen megfelelő tervezőt, aki segít Önnek!

5. A kérelem megfelelő nyomtatványon nyújtandó be; tekintse meg letölthető nyomtatványainkat és a leggyakoribb illetékeket.

Az Építéshatósági osztály főbb feladatai

A jegyző hatáskörében eljárva:

• építésügyi hatósági engedélyezési eljárások lefolytatása,
• építésrendészeti ellenőrzések végzése,
• az építésügyi hatóság hatáskörébe tartozó szakhatósági ügyek intézése,

A közgyűlés hatáskörében eljárva:

• a közterületek elnevezésének előkészítése, az érdekeltek értesítése a döntésről.

A polgármester hatáskörében eljárva:

• házszámozással kapcsolatos eljárások lefolytatása, döntések

Tisztelt Építtető!

Az építésügyi hatósági eljárásokról

1. A döntés folyamata

2. A tervezés folyamata

3. Az engedélyezésről általában

4. A leggyakoribb engedély fajták

5. A kivitelezésről

6. Az építésügyi hatósági ellenőrzésről

1.) A döntés folyamata

Amikor először felmerül az építés gondolata, a döntést alaposan meg kell fontolni. Az építéssel sok gond és nehézség jár. Ennek csak egy kis része a különböző hatóságokkal, köztük az építésügyi hatósággal való egyeztetések sora. Először válasszunk egy tervezőt. Vele összeállítjuk az úgynevezett „beruházási program”-ot. Bizonyos kérdések tisztázása alapvető fontosságú a tervező számára és nem is olyan egyszerű, mint ahogy azt első látásra gondolni lehetne! Általában többszöri, hosszasabb beszélgetés szükséges az építtető és a tervező között. Nem kell sajnálni az időt ezekre a beszélgetésekre!

A végleges döntés meghozatalához feltétlenül szükséges a pénzügyi lehetőségek minél pontosabb feltárása. Tájékozódni kell a különböző pénzintézeteknél a hitel lehetőségekről, amelyek feltételei nem minden banknál azonosak, ezért indokolt többet is felkeresni információ szerzés céljából. Annak a kérdésnek a megválaszolásában, hogy mennyi pénzre lesz szükség az építkezéshez, a már kiválasztott tervező nyújthat segítséget. Az építményérték meghatározása majd kötelező melléklete lesz az engedélyezési dokumentációnak is.

2.) a tervezés folyamata

A tervező személye: A Magyar Építész Kamara által kiadott országos tervezői névjegyzékben is kereshetünk tervezőt. Feltétlenül tájékozódjunk a tervező jogosultságáról. Olyan tervezőt kell találnunk, aki a mi elképzeléseinket össze tudja egyeztetni a jogszabályok alkotta keretekkel, mindeközben figyelembe veszi az anyagi korlátokat és az építészeti szakmai szabályokat is. A részletes előírásokat és az egyes tervezői kategóriák tervezési jogosultságát – azt, hogy mekkora és milyen funkciójú épületet tervezhet – a módosított 104/2006. (IV. 28.) Korm. rendelet tartalmazza.
A megfelelő tervezési jogosultság mellett a tervező kiválasztásának másik fontos szempontja a már megvalósított munkáinak ismerete. Ezért próbáljuk meg kideríteni hol, milyen épületek készültek az ő tervei alapján, és vegyük a fáradságot, menjünk el egy-két házat megnézni, esetleg a benne élőkkel váltsunk pár szót arról, mennyire vannak megelégedve az épülettel.

A telek: A leendő épület helyének, a teleknek a kiválasztásában több szempontot kell figyelembe venni. Ezek között vannak olyanok, melyeket az építtető is kellőképpen mérlegelni tud. Vannak azonban az ingatlanhoz kapcsolódó olyan egyéb körülmények is, amelyek alapvetően befolyásolják az oda megépíthető épületet, és nem látszanak első ránézésre. Ilyenek a helyi építési előírások, amelyek meghatározzák többek között a beépíthető terület nagyságot, az építhető legnagyobb építmény magasságot, az épület elhelyezésére vonatkozó szabályokat, továbbá más műszaki jellegű tulajdonságok (pl.: geológiai adottságok, közmű csatlakozási lehetőségek, stb.). Ezek pontos megismerésében célszerű a tervező segítségét igénybe venni, hiszen ő szakszerű és célirányos kérdéseket tud feltenni azoknak a hatóságoknak, amelyek ezekkel az adatokkal rendelkeznek.

Az engedély nélküli kivitelezésről: Mielőtt valaki építési tevékenységbe (meglévő épület átalakítása, bővítése, stb.) kezdene, célszerű szakembertől (tervező, építésügyi hatóság) megérdeklődni, hogy a tervezett kivitelezési munka, építési engedély vagy bejelentés köteles-e, vagy a nélkül elvégezhető. Az építési engedély nélkül végezhető építési, illetőleg a bontási engedély nélkül végezhető bontási munkát is csak a településrendezési tervek, a helyi építési szabályzat, továbbá az általános érvényű kötelező építésügyi és más hatósági (védőterületi, biztonsági, közegészségügyi, tűzvédelmi, környezetvédelmi, műemléki és természetvédelmi, az egészséges és biztonságos munkavégzésre történő stb.) előírások megtartásával szabad végezni. E rendelkezések megsértése esetén a szabálytalanul végzett építési munkák jogkövetkezményeit kell alkalmazni. Aki a fentiek szerint engedélyhez kötött építési vagy bontási munkát az építésügyi hatóság jogerős és végrehajtható engedélye nélkül végez, vagy végeztet, azzal szemben építésügyi bírságot kell kiszabni. A bírság csak abban az esetben engedhető el, ha az építtető a szabálytalanságot a bírság megfizetésére előírt határidő előtt megszünteti, azaz az engedély nélkül épített épületrészt lebontja és az eredeti állapotot visszaállítja. Az építésügyi bírság összegét „az építésügyi bírság megállapításának részletes szabályairól szóló 245/2006. (XII. 5.) Korm. rendelet” szabályozza. A bírság összege közel olyan magas, hogy gyakran megéri inkább lebontani és a szabályos engedély megszerzése után újra felépíteni az épületet, mintsem kifizetni a bírságot.

3.) Az engedélyezésről általában

A tervezésnek – az engedélyezési tervek elkészítésének – fő célja egy olyan, tervekből és szöveges leírásból álló dokumentáció összeállítása, amely alapján az arra illetékes építésügyi hatóság az építési engedély megadásáról dönthet.

A dokumentáció tartalmát „az építésügyi hatósági eljárásokról, valamint a telekalakítási és az építészeti-műszaki dokumentációk tartalmáról szóló 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet” határozza meg, amely részletesen előírja, hogy milyen rajzok és műszaki leírás, műszaki számítások szükségesek a döntés meghozatalához.

Az építtetőnek igazolnia kell azt a jogát, hogy az adott ingatlanra építhet, ezt nevezi a jog építtetői jogosultságnak.

Az engedélyezési dokumentációnak része a területileg illetékes földhivataltól beszerzett hivatalos helyszínrajz, amelyen rajta van a tervezett épület telke és a közvetlen környezete, valamint az ingatlan-nyilvántartási tulajdoni lap három hónapnál nem régebbi hiteles másolata egy-egy példányban.

Az építésügyi hatósági engedély iránti kérelmet, megfelelő illetékkel ellátva, az előírás szerinti nyomtatványon kell benyújtani az adott ingatlan vonatkozásában illetékes I. fokú építésügyi hatósághoz.

Az építésügyi hatóság köteles a beadott engedély kérelmet és mellékleteit megvizsgálni abból a szempontból, hogy minden, a döntéshez szükséges dokumentum benyújtásra került-e. Amennyiben hiányosságot talált, úgy az építtetőt 10 munkanapon belül – határidő kitűzésével – hiánypótlásra hívja fel. Hangsúlyozni kell, hogy ez az ellenőrzés nem tartalmi vizsgálat, csak a dokumentáció teljes körűségére terjed ki, tehát abból, hogy nem adott ki a hatóság hiánypótlási felszólítást, még nem lehet az engedély megadására következtetni. Az engedélyezési dokumentáció tartalmi vizsgálata keretében a hatóságnak vizsgálnia kell, hogy a tervezett építési, bontási munka megfelel-e az országos és a helyi építési szabályoknak valamint a szakmai követelményeknek. Ezeket a 253/1997.(XII.20.) számú kormányrendelettel kihirdetett Országos Településrendezési és Építési Követelmények (OTÉK) valamint a helyi rendezési terv, építési szabályzat tartalmazza. Ezek ismeretét, megismerését a tervezőre kell bízni. Az építésügyi hatósági döntés meghozatalára – jogszabály szerint – 60; 30 vagy 15 nap áll a hatóság rendelkezésére. Ebbe a határidőbe nem számít bele a határozatról értesítendők adatainak a fölhivataltól való beszerzésének, valamint az esetleges szakhatósági közreműködésnek az ideje, így a tényleges időtartam lényegesen hosszabb is lehet. További határidő módosítást eredményezhet a Ket. 33.§ (7) bekezdésében biztosított lehetőség, mely szerint az eljáró közigazgatási szerv vezetője – jelen esetben az első fokú építésügyi hatáskört gyakorló települési önkormányzati jegyző – a határidőt indokolt esetben, egy ízben, legfeljebb harminc nappal meghosszabbíthatja. Erről – kérelemre indult eljárás esetén – az ügyfelet értesíteni kell.

Az eljáró hatóság a döntését, az engedély megadásáról vagy megtagadásáról szóló rendelkezést határozatba/végzésbe foglalja. Ennek egy-egy példányát minden érdekelt ügyfél részére kiküldi. Az ügyfelek a műszaki terveket és dokumentációt az első fokú építésügyi hatóságnál – félfogadási időben – a fellebbezésre nyitva álló határidőben megtekinthetik, arról jegyzeteket készíthetnek. Erre a Ket. 68.§-a biztosít jogot, miszerint: (1) Az ügyfél személyesen, illetve a törvényes vagy írásban meghatalmazott képviselője útján betekinthet az eljárás során keletkezett iratba, arról másolatot, kivonatot készíthet vagy másolatot kérhet. Az ügyfél a döntés közlésétől számított 15 napon belül fellebbezést nyújthat be az építkezés helye szerinti regionális közigazgatási hivatalhoz, mint II. fokú építésügyi hatósághoz. A közigazgatási hivatal a Ket. 104.§ (3) bekezdése értelmében a fellebbezéssel megtámadott határozatot és az azt megelőző eljárást megvizsgálja, tekintet nélkül arra, hogy ki és milyen okból fellebbezett. A vizsgálat eredményeként a határozatot helybenhagyja, megváltoztatja vagy megsemmisíti, ez utóbbi esetben az eljárást megszüntetheti, vagy az első fokú hatóságot új eljárás lefolytatására utasíthatja. Amennyiben a II. fokú építésügyi hatóság által hozott határozatot valamely ügyfél sérelmesnek tartja, úgy azt a közigazgatási bíróság előtt keresettel támadhatja meg. Erre a II. fokú határozat átvételétől számított 30 nap áll rendelkezésére. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására halasztó hatálya van, ami azt jelenti, hogy nem kezdhető meg a határozatban engedélyezett munka. A bíróság az államigazgatási határozatot jogszabálysértés megállapítása esetén hatályon kívül helyezheti és - szükség esetén - a közigazgatási szervet új eljárásra kötelezheti. A közigazgatási szervet a bírósági ítélet rendelkezései és indokolása köti, annak tartalmát a megismételt eljárás és a határozathozatal során köteles figyelembe venni. A közigazgatási bírósági eljárás egy fokú, azaz a bíróság döntése jogerős és végrehajtható, további fellebbezésre nincs lehetőség.

Az eljárás valamely szintjén jogerőssé vált engedélyről a kérelmezőt a hatóság írásban értesíti és részére a határozatot/végzést, valamint a dokumentáció két példányát a jogerőre emelkedést tanúsító rájegyzéssel – záradékkal – ellátva megküldi. Ennek birtokában lehet a döntésben foglalt joggal élni, például az építkezést megkezdeni, a lakást használatba venni, stb.