|

Selmecbánya

http://www.banskastiavnica.sk/portal/

"Selmecbánya szép, katlanos völgyben fekszik, melynek északkeleti részén egy kiemelkedõ hegyen található a ma is Óvárosnak (Staré mesto, Altstadt) nevezett rész. Jóval a népvándorlás elõtti idõkben állott itt egy kõfallal megerõsített vár is. Ezt az itt lakó /kelták/ alapíthatták. Késõbb, a Krisztus születése utáni idõkben, a /kvádok/ foglalták el a vidéket, és a keltákat mint rabszolgákat foglalkoztatták a bányákban. Királyuk ez idõben /Vannius/ volt, állítólag tõle kapta nevét Vana településünk. A népvándorlás alatt a /gótok, gepidák,longobardok,frankok /és /avarok/ uralkodtak itt hosszabb vagy rövidebb ideig, majd a morvák és szlovákok alapították meg nagy szláv birodalmukat. A honfoglalásról /Anonymus/ így ír: „/És mivelhogy Isten kegyelme jár vala elõttök, nem tsak önön magokat meghódították, hanem még minden váraikat is elfoglalták, melyeknek nevök mind e mai napig Sempthe, Galgotz, Trentsén, Bolondos, Bana… /stb/./” A magyar fejedelmek az államalapítás és a folytonos hadakozás miatt nem foglalkoztak a bányászattal, bár /Géza fejedelem/ már cseh bányászokat telepített a területre. Késõbb /Hont és Pázmány lovagokkal /németek telepedtek le ezen a vidéken. Azarany- és ezüstbányászat fontosságát Árpád-házi királyaink hamar felismerték, ezért a bányavárosokat és közülük fõleg Selmecbányát különbözõ kiváltságokban részesítették. /I. Béla király/ a Vana bányáiban nyert ezüstbõl verette híres ezüst pénzérméit." A településre a tatárjárás után IV. Béla király telepített be német bányászokat, akinek jogkönyvét is megerősítette. A középkorban évszázadokon át Magyarország legfontosabb ezüst- és aranybányái voltak itt. Szabad királyi város volt, ahol a bányászat a „waldbürgerek”-nek nevezett polgárság kezében volt és e jogokat a kincstár csak később szerezte meg. 1443-ban szörnyű földrengés pusztította a várost. Virágkorát a 15. századtól a 18. századig élte. A világon először itt alkalmaztak puskaport a bányászatban 1627-ben. 1763-ban Mária Terézia királynő alapította itt a világ első bányászati akadémiáját, melynek elődje az 1735 -ben alapított Felsőfokú Bányatisztképző Intézet volt. 1770-ben kohászati, 1808-ban erdészeti akadémiával egészítették ki. 1919-ben, miután Selmecbánya a megalakuló Csehszlovákiához került, a főiskola Sopronba települt át. 1949-től pedig Miskolcon működik. 1782-ben Selmec, Magyarország harmadik legnagyobb városának számított Pozsony és Debrecen után. Történelmi belvárosát az UNESCO a világörökség részének nyilvánította 1999. december 11-én."